Álmaink nyomában

 

Mandala 003

 

Kisgyermekkorunkban sokféle álmunk volt, különböző foglalkozásokban képzeltük el magunkat, mindig más és más kalandot szerettünk volna átélni. A fejünket nem tömtük még tele mindenféle felesleges gondolattal, így volt helye az álmoknak és a terveknek. Aztán cseperedve, lelkünkben egyre több torlasz keletkezett abból kifolyólag, hogy a velünk történt negatív események lerakódtak benne, feldolgozatlanul ott pangtak, elállva a kreatív energia egészséges áramlását.

Ez a gyakorlatban úgy nézett ki, hogy az általános iskola 8. osztályában tanácstalanul néztünk ki a fejünkből, hogy milyen iskolát válasszunk. Azt nem mondom, hogy egy 14 évesnek tudnia kell, hogy milyen foglalkozást szeretne majd űzni, de ha még az érdeklődési körével sincs tisztában, akkor nehéz irányt, iskolát választani. Így aztán a szülő választ, kényszerből vagy „erőszakkal”.

Így aztán felnőve, akinek nem volt szerencséje, egy számára olyan munkát űz, amelyet nem szeret. És valljuk be, a társadalom nagy része így van ezzel. Nézzük csak meg a „fúj hétfő” és a „halleluja itt a péntek” című face posztokat…

Ahhoz, hogy tudjuk, mit szeretnénk, mihez van kedvünk és mire van szükségünk VALÓJÁBAN, el kell takarítanunk a szemetet a fejünkből. Mi is ez a szemét? Azok a gondolatok, amelyek nem szolgálnak minket, nem szolgálják a jóllétünket. Az olyan gondolatok, amelyek olyan témákról, emberekről szólnak, akikhez, amelyekhez nincs is közünk. A méltatlankodó, panaszkodó, zsörtölődő, ítélkező gondolatok szennyezik lelkünk világát, és sűrű ködbe burkolják mindazt, AMIRE VALÓJÁBAN SZÜKSÉGÜNK VAN. És miért is jó nekünk ez a ködösítés? Mert akkor nem látjuk, hogy valójában mit szeretnénk, mert ha látnánk, akkor az fájdalmas lenne. Miért? Azért, mert egy bizonyos életkor után már illő azt mondani, hogy „öreg vagyok én már ehhez”. És miért is? Nehogy megkapjuk a „mit is akar ez a vén marha” kedves kifejezést. Mert az emberek kíméletlenek. Az ilyen ítéletekkel önmagukat nyugtatják, hangosan szónokolva saját álmaik sírja felett. De lehet egy döntésünk, hogy mi másképp csináljuk, mint a szomszéd Juliska néni. Akkor talán mások is bátrabbak lesznek, és ki mernek lépni a komfortzónájukból, és elindulnak az álmaik felé. Ne áldozatok legyünk, hanem mutassunk példát másoknak…

A gondolati szemét eltakarításának egy nagyon jó eszköze a reggeli jegyzetelés. Három A4-es oldalt cenzúrázatlanul kézzel teleírni. Bármilyen témával. Panasszal, örömködéssel, kérdésekkel, amire hamarosan megjön a válasz… Kitisztult lesz a gondolkodásunk, hamarosan aztán előbukkannak azok a dolgok, amelyekre VALÓBAN szükségünk van. Vagy amire, akire nincs. És azt szépen el lehet engedni, ha úgy döntünk. A jegyzetek titkosak, nem ajánlatos senkinek megmutatni, mert nincs szükségünk arra, hogy mások esetleg leszólják álmainkat, vágyainkat, amíg azok nem elég stabilak, és a magunk számára is megjön a bizonyosság, hogy elindulunk megvalósítani azokat. A mélyből előbukkan kreativitásunk, és az életben adódó feladatokat gyorsabban, hatékonyabban és nagyobb örömmel oldjuk majd meg.  

 

Kreativitás ébresztő kérdés: Melyek azok a személyek, dolgok, akikkel a mindennapokban sokat foglalkozom gondolatban, de igazából nem adnak hozzá semmit a jóllétemhez?

Mai mantra: Ma csak olyan dolgokra figyelek, amelyek hozzájárulnak a jóllétemhez.

Szeretettel: Győri Andrea 🙂

 

MandalaVarázsló Nap

MandalaVarázsló Módszer otthon

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.